Összefoglaló a Seuso-kincs katonai jogi vonatkozásai című előadásról

  • Post author:
  • Post category:Egyéb

A Seuso-kincs és Sümegh József honvéd halálesetének ügyére külön-külön és együttesen is számos réteg rakódott. Sajnos ezek javarészt nélkülözik a ténybeli alapokat, táptalajt adva az összeesküvés-elméleteknek, fantazmagóriáknak. Tisztán látni azonban csak úgy lehet, ha az esetet kiszabadítjuk a hamis vagy félinformációk, valamint helytelen következtetések sokasága közül. Rendezvényünk is erre a célra irányult: a téma egy apró szegmensét, a haláleset katonai jogi vonatkozásait kívántuk tisztázni, szigorúan a tények alapján.

IMG_20210910_155235

Az előadások során ismertettük a Borbély-pincében 1980. december 17. napján lefolytatott helyszíni szemle jegyzőkönyvét, a boncolást végző igazságügyi orvosszakértő megállapításait, valamint Sümegh József honvéd hozzátartozóinak és egyik ismerősének vallomásait. Kitértünk az eljárást lefolytató személyek munkamódszerére, valamint szakértelmére. Pár szemelvény a döntő bizonyítékokból: Dr. Dallos György orvos alezredes katonai igazságügyi szakértő véleménye:
„Sümegh József halálának közvetlen oka akasztásos fulladás volt. Ezt bizonyítja a nyakon lévő atypusos akasztási barázda, amelyről megállapítható, hogy a felfüggesztési pont b. o. az állkapocs szögleténél volt. Igazolják továbbá a mellhártya alatt talált pontszerű vérzések és egyéb halálok hiánya. […] Nevezett halálát kizárólag az önakasztás okozta. A holttesten egyéb elváltozásokat, dulakodásra, védekezésre utaló jeleket nem találtunk, ez önkezű elkövetésre utal. A holttest állapota alapján az időjárási viszonyokat figyelembe véve megállapítható, hogy a halál a […] megtalálást megelőzően kb. 3 nappal következhetett be. Esetleges alkoholtartalom meghatározása céljából vérmintát vettünk és szövettani vizsgálatra az akasztási barázdából metszettünk ki.”

20210910_151031_HDR

Az utóbbiak kapcsán elvégzett vizsgálatok eredménye:
„…a vérmintából alkohol nem volt kimutatható.”
„…az elváltozás élőben keletkezett akasztási barázdának [felel meg].” Ez azt jelenti, hogy a testet nem a halál beálltát követően akasztották fel. id. Sümegh József vallomása: „Azt nem tudom megmondani miért lehetett öngyilkos, csak feltételezem, hogy szerelmi bánatában. Itt szóba jöhet a [szabad]battyáni presszóban a felszolgálónő, akinek a nevét nem tudom. Valamint egy Manyi nevű 42 éves nő, aki a 4-as számú házgyárban raktáros és Százhalombattán lakik. […] December 14-én Pápáról, ahol a katonai szolgálatát teljesítette, egy eü-s őrmester kereste, mert nem vonult be. […] Én másnap több helyen kerestem […], de nem találtam. […] Otthon […] nem járt, utoljára tavaly augusztusban volt csak otthon. Annyit tudtam meg, hogy december 04-én […] Ácsteszérre ment Sinkó Gézáékhoz. […] Ők régi barátaink. December 05-én délután 02 óráig aludt és ott csak annyit mondott, hogy nagyon beteg, fáradt, feküdnie kellene. Csöndet, nyugalmat kért és azt mondta, hogy 18-kg-ot fogyott másfél hónap alatt. Olyan kijelentést is tett, hogy a haverjai tették tönkre. December 08-ig maradt itt és még 09-én a székesfehérvári állomáson […] látták, hogy felszállt a tapolcai vonatra. Kérdezték, hová megy, mire azt mondta, hogy az öccseinek vesz csokoládét és majd megy haza, mert nagyon fáradt és pihenni akar. […] Tavaly november 01-én voltam nála és mondtam neki, hogyha leszerel kap tőlem 35 ezer forintot, hogy […] el tudjon kezdeni építkezni. […] Már megvettem neki a téglát és a követ. Már ekkor nagyon rosszul nézett ki, azt mondta fáradtnak érzi magát és mindig csak aludna. […] Katonatársa is mondta […] Jóskánál valami idegileg nincs rendben. […] Csak a honvédségnél a második időszakban kezdett el többet inni.” Az eljárás során szintén meghallgatott Csonka Istvánné (Manyi), Gaál Istvánné (édesanya), Sümegh Erzsébet (keresztanya) megerősítették, hogy Sümegh József honvéd mentálisan rossz állapotban volt, illetőleg italozott. A halálokot illetően egyértelmű és érdemi információt egyik tanú sem közölt.

IMG_20210910_164836

Ahogyan arról ezen bizonyítékok alapján a hallgatóság is megbizonyosodhatott, a Budapesti Katonai Ügyészség 1981. január 23. napján helyest döntést hozott, amikor a vizsgálatot lezárta.
Sümegh József honvéd „öngyilkosságot követett el, pontosabban meg nem határozható okból. Nagy valószínűséggel cselekményét depressziós állapotban követte el, amelyért büntető, vagy fegyelmi felelősség senkit nem terhel.” A döntés ellen id. Sümegh József panaszt jelenthetett volna be, de nem élt ezen jogával. A rendezvényen keretében kimerítően ismertettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyeknek az ügyben eljáró szakemberek maradéktalanul eleget tettek. Számadatok is elhangzottak az öngyilkosságot elkövető vagy megkísérlő katonákat illetően. Ebből kiderült, hogy több öngyilkosság történt közvetlenül a leszerelést megelőzően, azaz Sümegh József honvéd halálesete nem volt példa nélküli.
Itt kell megjegyezni, hogy a Seuso-kincs léte vonatkozásában a vizsgálat lezárultát követően több mint 9 év (!) elteltével keletkezett adat és a nyomozás is csak ezt követően indult az időközben felmerült körülmények alapján. Hajdú Éva, a kulturális tárca Seuso-kincsekkel foglalkozó egykori miniszteri biztosa beszámolt arról, milyen erőfeszítéseket tettek a leletegyüttes visszaszerzésére és végül, hogyan értek el eredményt. Elhangzott továbbá, milyen információk alapján KÖVETKEZTETNEK a Seuso-kincs és Sümegh József halálesete közötti kapcsolatra.

20210910_151312

Összefoglalva: a katonai ügyészi eljárást érintően minden releváns adatot ismertettünk, valamint olyan információkról is szó esett, amelyek nem veszélyeztetik a jelenleg is folyamatban lévő büntetőügy eredményességét. Az összeesküvés-elméletek egyes elemeit is elemeztük, helyesebben cáfoltuk, de a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott elméleteknek szándékosan nem adtunk helyt.

Köszönjük a figyelmet!