Lezajlott “A válságkezelés jogi aspektusai” című tudományos konferencia

  • Post author:
  • Post category:Hírek

A katonai sajtó a honvedelem.hu portál cikkével számolt be Társaságunk, valamint a Honvédelmi Minisztérium közös szervezésében 2015. május 27-én megtartott “A válságkezelés jogi aspektusai” című tudományos konferenciáról.

“Székely György nyugállományú dandártábornok, az MKJHT elnökének köszöntője után Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitotta meg a rendezvényt. Ezt követően szakmai előadások hangzottak el a válságkezelés, a biztonság- és védelempolitika témájában. Az értekezlet vezérgondolata az volt, hogy a válság rendkívül összetett, még fogalmi szinten is nehezen meghatározható kivívást jelent a békés működésre nézve, ennek megfelelően csakis komplexen kezelhető, tehát minden aspektusában vizsgálni kell.

Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a kollektív védelem reneszánszát és az ország-védelem új kihívásait elemezte. Rámutatott, hogy napjaink konfliktushelyzeteiben mennyire másként kell értékelni azt a védelmi megközelítést, mint amit a NATO körülbelül 50 évvel ezelőtt képviselt, és kitért a kétpólusú világrendet érintő változásokra. Előadásában teoretikus példák segítségével vizsgálta a kibervédelemmel kapcsolatos kérdéseket, az ukrán válság hatásait és az Iszlám Állammal kapcsolatos új kihívásokat, utalva a NATO által hozott döntésekre és reakciókra.

Korom Ferenc dandártábornok, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke ismertette a Magyar Honvédség aktuális válságreagálási műveleteinek helyzetét. Tájékoztatása szerint közel 640 katonánk van jelenleg műveleti területen, különféle missziókban. Beszélt az új iraki küldetés előkészítettségének helyzetéről és az ehhez kapcsolódó közjogi döntésekről. Kiemelte, a Magyar Honvédség katonái NATO viszonylatban is magas arányban vesznek részt válságreagálási műveletekben, ami jelentős terhelést jelent, figyelembe véve, hogy számos olyan feladatot kell ellátnunk, amelyek nagyjából egy időben történnek. Korom Ferenc ide sorolta a szlovén és a balti államok légterének védelmét, a V4-es harccsoport várható feladatait, hangsúlyozva, Magyarország természetesen a már futó műveletekből sem kíván visszalépni.

Kovács István nyugállományú ezredes, az MKJHT tagja a békeidőszaki válságok fegyveres kezelésének közjogi aspektusait taglalta, rámutatva azokra a szabályossági nehézségekre, hiányosságokra, ahol adott esetben az államnak jelentős kihívással kellene szembe néznie, ha az új típusú kihívásokat a régi eljárások alapján próbálná kezelni.

Varga Attila ezredes, a HM Védelmi Hivatalának megbízott főigazgatója, a szükségállapot tényállását elemezte, részletekbe menően vizsgálva, ilyen helyzet esetén van-e lehetőség a Magyar Honvédség igénybevételére. Álláspontja szerint, mivel elsődlegesen rendvédelmi feladatról van szó, a honvédség alkalmazása nem feltétlenül kívánatos; ez alól kivételt a rendszerváltás óta csupán a közjogi felhatalmazás jelenthet.

Kondorosi Ferenc, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tanára előadásában a szuverenitás megváltozott tartalmával foglalkozott, felhívva a figyelmet, hogy napjainkban eltérő kihívások érkeznek a nemzetközi térből, melyekre az állam a hagyományos szuverenitás felfogásával nehezen tud reagálni. Felvázolta, hogy olyan új, összetett feladatokkal kell szembe nézni, melyekre pusztán a katonai válasz adása nem elegendő, hanem diplomáciai, politikai vagy gazdasági téren is szükséges reagálni.

Farkas Ádám hadnagy, a HM Jogi Főosztályának tisztje párhuzamot vont a 100 évvel ezelőtti, és a jelenkori Magyarországot érintő kihívások között, példaként említve a migráció, illetve a szélsőséges mozgalmak megerősödésének kérdését. Prezentációjában levezette, ezeket a nehézségeket hogyan és milyen mélységben lehet és érdemes kezelni.

Kelemen Roland egyetemi hallgató, az MKJHT tagja színvonalas és látványos előadást tartott azokról a módszerekről, adminisztratív és biztonsági rendszabályokról, melyek segítségével az Európai Unió, annak tagállamai, illetve az egyes szervezetek kezelhetik a kibertámadásokat.

Kiss Benedek József ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a felderítés szempontjából vizsgálta a válságkezelés kihívásait, számos, saját kutatásain alapuló adatot ismertetve. Az Iszlám Állam kapcsán arról beszélt, a szélsőséges szervezet alapvetően a megfélemlítésre építi stratégiáját, arra törekedve, hogy soraiba az ideológiai és vallási elvek mentén világszerte szimpatizánsokat toborozzon, akik önkéntes alapon hajlandóak terrorcselekmények végrehajtására.

Németh Balázs százados, a HM Védelemgazdasági Hivatalának tisztje, az MKJHT tagja az uniós biztonság- és védelempolitika oldaláról világította meg a hatályos uniós missziók helyzetét, bemutatva az Európában és Afrikában folyamatban lévő uniós missziók összetételét, felépítését, illetve feladatait.

Almási Ferenc nyugállományú alezredes előadásában azt vizsgálta, milyen szintű nemzetközi együttműködés szükséges a válságkezelési feladatokra való felkészülésben, példaként említve a gyakorló- és lőterek használatára vonatkozó jogi szabályozást.

Pap Júlia, az MKJHT tagja a válságkezelés során a társszervekkel való együttműködés jogi vonatkozásait vizsgálta, különös tekintettel a döntéseket előkészítő folyamatokra.”

forrás: honvedelem.hu